NHP: Ki váltsa ki devizahitelét?

2014.04.15.

A növekedési hitelprogram első fordulójában a devizahitellel rendelkező vállalkozások 7 százaléka váltotta ki kölcsönét, és ugyan kisebb mértékben, de a második fordulóban is nyílik erre lehetőség. A csere azonban nem mindenkinek éri meg, ezért érdemes számolni mielőtt meghozzuk a döntést.

A devizahitellel rendelkező vállalkozások 7 százaléka váltotta ki kölcsönét a Növekedési Hitelprogram első szakaszában – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss elemzéséből. A Jegybank adatai szerint azok a cégek, melyek éltek a program adta lehetőséggel, átlagosan kétszer annyira voltak eladósodva, mint azok, akik megtartották devizahitelüket, ráadásul a kölcsönök lejárati ideje is jóval hosszabb volt. Kisebb eséllyel rendelkeztek ugyanakkor 90 napot meghaladó fizetési késedelemmel, ami nem meglepő, hiszen a bankok elsősorban azoknak a cégeknek nyújtottak az olcsó kiváltó hitelből, melyeknél kisebb volt a nemfizetés kockázata. Az érintett vállalkozások ugyanakkor valamelyest kevesebb likviditással és alacsonyabb beruházási mutatóval rendelkeztek, ami akár következménye is lehet a magas deviza eladósodottságnak.

Kinek éri meg a devizahitel kiváltása?

Bár a Növekedési Hitelprogram jó lehetőségnek tűnik a hitelkiváltásra, devizaalapú kölcsön esetében egyáltalán nem biztos, hogy jobban járunk a cserével. Mivel tőketartozásunkat az éppen aktuális árfolyamon kell átváltani, az árfolyamveszteséget azonnal realizáljuk. Ez már csak azért is problémát jelent, mert ebből adódóan vállalkozásunk veszteségessé válhat, ami lényegében lehetetlenné teszi újabb hitel felvételét, vagy állami, illetve EU-s pályázati források igénybe vételét.

Hitelt, de milyet?

Kérjük válasszon hitelcélt: Kérjük válassza ki a hitel fedezetét:
Kérjük válassza ki a hitel összegét ( millió Ft között):
millió Ft millió Ft
A választott hitel összege: 0 Ft
kalkulálok »

És hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a döntés meghozatala előtt? Számít például a futamidő. Minél több év van hátra ugyanis a hitelből, a realizált árfolyamveszteség annál nagyobb lesz. Nem előnyös így a forintosítás akkor, ha csak 15-20 év múlva jár le a devizahitel, mert ekkor az átváltás és az árfolyamveszteség miatt a tartozás mértéke forintban számolva annyira megugorhat, hogy végül a törlesztőrészlet sem csökken. Persze mentesülünk a további árfolyamgyengülés kockázatától, de arról is lemondunk, hogy egy esetleges forinterősödés hatására csökkenjen a fizetendő összeg.

Érdemes tehát kiszámolni, hogy az átváltással és a forinthitel kamatával – ami az NHP esetében 2,5 százalék – mekkora összeget kellene havonta fizetni. Ha valóban csökkenne a havi törlesztőrészlet értéke, akkor is csak annak a vállalkozásnak éri meg a hitelkiváltás, amely megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy úgy tudja forintosítani hitelét, hogy az árfolyamveszteség realizálása nem okoz számára túl nagy nehézséget.

A hitel fedezetéül felajánlott ingatlan értékéről sem szabad megfeledkezni. Devizahitelek esetében gyakran előfordul, hogy az ingatlan értéke már nem éri el a tartozás mértékét, így ha egyáltalán lehetséges is a kiváltás, az új forinthitel felvételekor pótfedezet bevonására lenne szükség.

Fontos változás a Növekedési Hitelprogram második fordulójában, hogy a bankok által kihelyezett hitelek legfeljebb 10 százalékát lehet devizahitel kiváltására fordítani. Ebből adódóan a hitelintézetek alaposan megvizsgálják, melyik vállalkozásnak adnak kiváltó hitelt, és valószínűleg csak a nagyon megbízható, jó adósok élhetnek a lehetőséggel. Természetesen hitelkiváltásra nem csak az NHP keretében nyílik mód, ráadásul már a piaci forinthitelek is elérhetők viszonylag alacsony kamatok mellett. Azonban akármelyik forrást is választják, a devizahitel kiváltásával járó fenti kockázatokat minden vállalkozásnak figyelembe kell vennie.

Címkék:  devizahitel,NHP,hitelkiváltás,árfolyamveszteség  

További cikkeink a témában

5 érv a folyószámlahitel mellett

  • Szabadon felhasználható A folyószámlahitelhez nem szükséges külön hitelcélt megadni, a hitelkeret összege bármilyen célra felhasználható, így akár váratlan kiadások fedezésére is szolgálhat.

  • Nincs szükség tárgyi fedezetreA folyószámlahitelek mögött jellemzően nincs ingatlan vagy egyéb tárgyi fedezet. A visszafizetés garanciájaként a számlaforgalmat, az árbevételt, a cégtulajdonos magánszemély által vállalt készfizető kezességét veszik figyelembe.

  • Kamatfizetés csak a lehívott összeg utánA folyószámlahitel kamatát csak a ténylegesen lehívott, kihasznált keret után kell megfizetni, az igénybevétel időtartama alatt.

  • Segíti a cashflow-menedzsmentetA bank által folyósított összeg a cég napi szintű cashflow-menedzsmentjét segíti, hiszen a vállalkozásoknak általában a költségeiket hamarabb kell megfizetniük, mint ahogy bevételük a számlájukra megérkezne.

  • Egyszerűen törleszthető, újrahasználhatóA számlára érkező jóváírások automatikusan csökkentik a lehívott hitel nagyságát. A visszafizetett összeget pedig újra fel lehet használni (rulírozó hitel).

Banki kisokos KKV-knak

Töltse le az ingyenes
eBookot!

letöltöm »

hírlevél feliratkozás

elküld »

facebook oldalunk

Kérdezzen minket!

kérdezek »